Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy benéztél hozzám, és elolvasod a gondolataimat. Azon tűnődőm vajon elgondolkozol e azon, hogy miért is hoztam létre ezt az oldalt. Engedd hát, hogy elmeséljem mi vezetett engem ahhoz, hogy létrehozzam a saját blogomat.
Mindig is menőnek tartottam, ha valaki blogol, ha valaki ki tudja írni magából a gondolatait, és szabadjára tudja engedni a gondolatait. Számomra ez mindig nehéz volt. Sokszor próbálkoztam napló írással (mint minden tizenéves lány), mert mindig ezt láttam az amerikai filmekben. Csak sajnos ez nálam sose jött össze, mert a legnagyobb problémám a maximalizmusom. Sose jó amit csinálok, mindig meglátom az apró hibáimat, és sajnos ebben is megláttam a hibámat... Nem tudok szépen írni, egy macskakaparás az egész. Ezért mikor befejeztem a napi történet elmesélésemet, sose tetszett az egész...Tudod, nem volt az az igazi amerikai filmes, így gyorsan meg is felejtkeztem az egészről, és abbahagytam. De most eljött az én időm, itt nem számít milyen csúnyán írok, csak az számít, hogy kiírhassam magamból a gondolataimat, és megkönnyebbüljek, mert erre most nagyon szükségem van.
Úgy érzem eljutottam az életemben egy olyan ponthoz, amikor muszáj kibeszélnem magamból az érzéseimet, a gondolataimat, hogy mi jár a fejemben. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy elkezdem életem első saját blogát. Tudom, nem sokan olvasnak manapság blogot, de ez nem érdekel. Nem az az elsődleges célom, hogy megszólítsam az embereket, azt szeretném elérni, hogy kiürüljön a fejem, és tiszta lappal kezdhessek.
Úgyhogy vágjunk bele ebbe a nagy kalandba, ha velem tartasz csak boldog leszek tőle!
XOXO
Rose
